Amit a termőföld szállítás árak kapcsán tudni érdemes!

A nagyobb teherautók több termőföldet szállítanak fordulónként, mint a kisebbek. Így valószínűleg kisebb a termőföld fuvardíja köbméterenként. Ma már ritka a jó minőségű termőföldföld Budapest környékén,míg a városi fuvarozásnál a behajtási engedély plusz költséggel terheli a nagyobb autókat. Így bátran kijelenthetem, azonos minőségű termőföld szállításánál elvész a különbség. A szállítási hely megközelítésekor, a szállított termőföld lerakásánál a kisebb autók verhetetlenek. A fentieket figyelembe véve 2 választásunk marad, vagy minőségi termőföldet vásárolunk hosszú távra, vagy két év múlva kedjük előlről.

Az év csapadékos szakában a talajvíz szintje megemelkedik, míg a szárazabb évszakban lesüllyed. Ehhez alkalmazkodnak a növények és ezt figyelembe véve kell megterveznünk kertünket. Ha az ültetni kívánt növényeink gyökerei nem érik el az alacsonyabb talajvíz szintet, könnyen kiszáradhatnak, míg a magasabb vízszint idején a talajvízben a gyökerek kirohadhatnak. A morzsalékos szerkezetű termőföld talajvíz-vezető (elvezető) képessége sokkal jobb, így könnyebben elkerülhető a nyári túllocsolásból adódó kilúgozódás, míg a csapadékos időszak idején megemelkedett talajvíz elvezethető alagcsövezéssel.

A termőföld vásárlásakor jelentős szempont a vásárolni kívánt termőföld kémiai jellege. A laza termőföld tápanyagtartalma rendszerint kisebb, mint a kötött termőföldé. A savanyú termőföld általában tápanyagban szegényebb, mint a közömbös vagy gyengén lúgos termőföld. A termőföld kémhatása befolyásolja az egyes tápanyagok felvehetőségét, elősegítheti egyes káros ionok oldatba jutását és döntő hatással van a mikroorganizmusok életműködésére is. Ne dőljenek be a szemüknek. A lúgos talajok nedves állapotban szép feketék, de megszáradás után kezelhetetlenné, megművelhetetlenné válnak. A lúgos talaj könnyen felismerhető. Savas anyaggal, például ecettel bespiccelve pezsegni kezd!

A termőréteg kialakításánál rengeteg dolgot kell figyelembe venni, így nincsenek általános szabályok, csak irányelvek!!! Például agyagos talajra terített 5cm termőföldben a nyári időszakban megnövekedő locsolás az agyagos altalaj minimális vízelvezető képessége miatt a fű gyökérzete vízben ázik a fű hamarosan rohadásnak indul. Homokos talajra terített5cm termőföld esetén a homokos altalajban a víz folyamatosan elszivárog, az 5cm-es termőréteg nem képes elegendő vizet tárolni, a fű lassan kiszárad. És így tovább...

A termőföld kémiai tulajdonságai határozzák meg termékenységüket, szerkezetüket, hőmérsékletüket és belső élővilágukat. Ezek a tulajdonságok és a kialakítani kívánt kert és növényzet tulajdonságainak ötvözésére, kertünk későbbi harmóniájának fenntarthatóságát szem előtt tartva érdemes termőföldet választani. Ezt mindenképpen hozzáértő kertész szakemberre célszerű bízni!!!

 

Mostanában elterjedt bűvös fogalom a rostált, darált termőföld kifejezés. Nem szabad félreértelmezni a fogalmat, mert csalódás lesz a vége. A gyengébb termőképességű homokos savanyú talajok könnyen megművelhetőek, de tápértékük minimális, amely trágyákkal feljavítható, élőkultúrájuk alacsonyabb szintű, ezért éledésük lassabb ütemű. A lúgos, kötött talajok termékenysége valamivel nagyobb, de megművelésük elég nehézkes. A skálán középen elhelyezkedő talajok választása javasolt, ezeket a termőföldeket megművelhetőségük megkönnyítése céljából rostálják, darálják. A gyatra minőségű termőföldeket hiába rostálják, azok hamar visszakeményednek, ismét kezelhetetlenné válnak!!!

Hazánkban legismertebb a hansági tőzeg. Rostos szerkezetű, kémhatása erősen savanyú, ugyanakkor kiváló a nitrogénszolgáltató képessége. Az adszorpciós- és pufferképessége révén leköti a feleslegben adagolt tápanyag mennyiségeket és a növényi fejlődésre káros hatású nehézfémek ionjait, humusztartalma biztosítja a kedvező szerkezetet és hőgazdálkodást, a tápanyagok folyamatos dinamikáját és felvehetőségét. A tőzeg területek termőképességének javítására, kötöttebb talajok lazítására kiválóan alkalmas, ajánlom mindenkinek!!!

Gyatra minőségű, meddő földbe bármilyen fűmagot vethetünk, a végeredmény szánalmas lesz. A jó minőségű termőföld morzsalékos szerkezetű, enyhén savas kémhatású és kiterjedt élőkultúrával rendelkezik("él!"). Az ilyen földbe vetett fűmag gyökérzete gyorsan megbolyhosodik, így kellően ellenáll a gazok elburjánzásának. Mielőtt azonban megvásárolnák a legolcsóbb fűmagot, vegyék figyelembe a kert növénytársulásait, az adott területen az átlagos napsütéses órák számát és a csapadék mennyiségét. A jó földbe vetett füvet tönkre tehetik a túlzott locsolással, míg a legjobb minőségű fű is tönkre mehet, ha rövidre vágják, hiszen a gyökereit nem érheti túlzott mennyiségű napfény. Véleményem szerint az ideális vágás-méret 4-5cm.

Vannak olyan gyermekek, akik bármennyit ehetnek, és mégsem híznak el, míg mások már az étel látványától is felszednek pár kiló plusszt. Ilyenek a növények is, míg az egyiknek ez ideális, addig a másiknak épp nem az. Kertészmérnök szakembereink szívesen válaszolnak kérdéseikre, hívják Őket bizalommal!

A növények a szükséges tápanyagokat oldott állapotban képesek hasznosítani, egy egység növényi rész keletkezéséhez 5-600 egységnyi vízre is szükségük lehet a növényeknek! Igaz a mondás - víz nélkül nincsen élet.:) A túlzott melegben nő a kipárolgás, így a növények vízigénye is, de ezt a vizet csak a leghűvösebb napszakokban szabad a földbe juttatni! Mindig törekedjünk a mértékletességre, hiszen a túlzott locsolás kilúgozza a földet!

 

A füves területek talajának lazítása nélkül a talaj felszíne átkeményedik, így a fű gyökérzete nem képes a megfelelő mennyiségű oxigén felvételére, a fű gyökérzete elsatnyul, a gyep hamarosan tönkre megy. A talaj lazítását érdemes kora tavasszal elvégezni, de mindenképpen meg kell várni, hogy a hőmérséklet már elég magas legyen! A hajnali talaj-menti fagyok megölik a fellazított talajú fű gyökérzetét, de jelentős kárt tehetünk a talaj élőkultúrájában is. Az elmulasztott talajlazítást mindenképpen pótolni kell, az eredmény 1-2 hét alatt kárpótol bennünket. Jobb későn, mint soha!:)

A cserebogár igen okos állat, előszeretettel rakja le petéit a jó minőségű, kellően gondozott gyepszőnyeg gyökérzetének tövébe. Ha a fű május táján foltokban satnyulni kezd, nagy valószínűséggel már elkéstünk a védekezéssel. Ilyenkor már nehéz kellően orvosolnunk a bajt, ezért érdemes próba szerűen kiemelni egy egy fűkockát és megvizsgálni fehér pöttyöket keresve. Ha nem találkozunk a jelenséggel, minden rendben, de, ha igen, akkor azonnal kezdjük meg a peték kiirtását !

A vakond egy okos állat. Nagyon jól megtanulta, hogy a legtöbb élelmet a szépen gondozott, jó minőségű kerti talajokban találja. Következésképpen, ha igazán szép kertet szeretnénk csinálni, idővel számítanunk kell a vakondok megjelenésével is. Védekezhetünk ellene vakond-hálóval, illetve használhatunk csodaszereket. A vakondháló jó megoldás lehet, amíg nem támad az a kósza ötletünk, hogy ezt-azt megváltoztatnánk a kertünkben. Ekkor már a vakondháló sok kellemetlenséget okozhat. A csodaszerek is használhatnak ideig-óráig, de mindig mérlegeljük a csodaszerek káros hatásait, hiszen van bőven mindegyiknek. A vakondok természetes ellensége a nyest, mivel egyik kedvenc csemegéje vakondok. A növényboltokban kapható nyestürülék spray bepermetezése a vakond járataiba hatásos megoldás lehet, bár túlzott használata odavonzhat egy nyest-családot, amely elkergetése jóval nehezebb feladat lehet.

A jó minőségű termőföld képes a víz felvételére, a víz tárolásra, a légcserére és a tápanyagok felhalmozására, a tartósan morzsás szerkezet kialakítására.A termőföld termékenysége viszonylagos fogalom, mert egy bizonyos talajban az egyik növény jól fejlődik, a másik nem.
A termőföld trágyázása:
A trágyázás célja a termőföld gazdagítása a szükséges tápanyagokkal. A laza termőföld tápanyagtartalma rendszerint kisebb, mint a kötött termőföldé. A savanyú termőföld általában tápanyagban szegényebb, mint a közömbös vagy gyengén lúgos termőföld. A termőföld kémhatása befolyásolja az egyes tápanyagok felvehetőségét, elősegítheti egyes káros ionok oldatba jutását és döntő hatással van a mikroorganizmusok életműködésére is. A termőföld kolloidok felületén különböző ionok, semleges molekulák és más kolloidok is megkötődhetnek. A talajoldatban levő növényi tápanyagok nagy részét mentesítik a kilúgozástól. A kolloidok a növényi tápanyagok megőrzőinek tekinthetők, hiszen növények és a talajbaktériumok könnyen felvehetik. A szerves anyagokat a termőföld mikroorganizmusai bontják el. Ezek lehetnek növényi és állati eredetűek. Trágyának nevezik mindazokat az anyagokat, amelyek a talaj termékenységét növelik. A növényi trágyák a növények tápanyagszükségletét elégítik ki, míg a talajtrágyák a talaj fizikai és kolloidikai tulajdonságaira, szerkezetére és biológiájára hatnak (mész, gipsz). Másik megközelítés a szerves és szervetlen trágya fogalma.
A termőföld megművelése:
A termőföld morzsalékos struktúrájának előállítása, a talajban felvehető tápanyagok mennyiségének növelése, a termőföld időközönkénti forgatása, felásása, a termőföld alkotórészeinek keverése, a felhasználandó trágya beásása, a gyomok és a káros rovarok irtása, a termőföld felső rétegének tömörítése bizonyos esetekben, a termőföld beéredésének előmozdítása, a termőföld felületének megfelelő alakúra formálása.