A jó minőségű termőföld képes a víz felvételére, a víz tárolásra, a légcserére és a tápanyagok felhalmozására, a tartósan morzsás szerkezet kialakítására. A termőföld termékenysége viszonylagos fogalom, mert egy bizonyos talajban az egyik növény jól fejlődik, a másik nem.
A termőföld trágyázása:
A trágyázás célja a termőföld gazdagítása a szükséges tápanyagokkal. A laza termőföld tápanyagtartalma rendszerint kisebb, mint a kötött termőföldé. A savanyú termőföld általában tápanyagban szegényebb, mint a közömbös vagy gyengén lúgos termőföld. A termőföld kémhatása befolyásolja az egyes tápanyagok felvehetőségét, elősegítheti egyes káros ionok oldatba jutását és döntő hatással van a mikroorganizmusok életműködésére is. A termőföld kolloidok felületén különböző ionok, semleges molekulák és más kolloidok is megkötődhetnek. A talajoldatban levő növényi tápanyagok nagy részét mentesítik a kilúgozástól. A kolloidok a növényi tápanyagok megőrzőinek tekinthetők, hiszen növények és a talajbaktériumok könnyen felvehetik. A szerves anyagokat a termőföld mikroorganizmusai bontják el. Ezek lehetnek növényi és állati eredetűek. Trágyának nevezik mindazokat az anyagokat, amelyek a talaj termékenységét növelik. A növényi trágyák a növények tápanyagszükségletét elégítik ki, míg a talajtrágyák a talaj fizikai és kolloidikai tulajdonságaira, szerkezetére és biológiájára hatnak (mész, gipsz). Másik megközelítés a szerves és szervetlen trágya fogalma.
A termőföld megművelése:
A termőföld morzsalékos struktúrájának előállítása, a talajban felvehető tápanyagok mennyiségének növelése, a termőföld időközönkénti forgatása, felásása, a termőföld alkotórészeinek keverése, a felhasználandó trágya beásása,
a gyomok és a káros rovarok irtása, a termőföld felső rétegének tömörítése bizonyos esetekben, a termőföld beéredésének előmozdítása, a termőföld felületének megfelelő alakúra formálása.