Ma már lépten-nyomon találkozhatunk "kertészekkel" és "jó földet" is kaphatunk majd minden sarkon. Tulajdonképpen a kertészkedés sem nagy ügy, hiszen már a nagyapáink is egész jól elboldogultak. Veszünk egy kevéske "jó minőségű" földet, elterítjük a "megfelelő" vastagságban, beszerezzük a legdrágább növényeket, fákat, virágokat, tápszereket, növényvédő-szereket, és hajrá!
Aztán jönnek a nem várt események: miért gazosodik?, a szomszéd fűje miért zöldebb?, miért száradnak ki a virágaim?, miért keményedett át a rostáltföldem?, többet, többször, más időben kéne locsolnom? mit szórjak rá, hogy szebb legyen? Én biztosan kiváncsi lennék néhány "apró" dologra, mielőtt belekezdenék álmaim kertjének megvalósításába! Ne feledjük, ha elkészítettük álmaink házát nem mindegy, milyen látvány fogad minket, mikor hazaérve vagy éppen az ablakon kitekintve megpillantjuk kertünket, hiszen hosszú éveken keresztül tesszük majd mindezt.
A nagyobb teherautók több termőföldet szállítanak fordulónként, mint a kisebbek. Így valószínűleg kisebb a termőföld fuvardíja köbméterenként. Ma már ritka a jó minőségű termőföldföld Budapest környékén,míg a városi fuvarozásnál a behajtási engedély plusz költséggel terheli a nagyobb autókat. Így bátran kijelenthetem, azonos minőségű termőföld szállításánál elvész a különbség. A szállítási hely megközelítésekor, a szállított termőföld lerakásánál a kisebb autók verhetetlenek. A fentieket figyelembe véve 2 választásunk marad, vagy minőségi termőföldet vásárolunk hosszú távra, vagy két év múlva kedjük előlről.
Az év csapadékos szakában a talajvíz szintje megemelkedik, míg a szárazabb évszakban lesüllyed. Ehhez alkalmazkodnak a növények és ezt figyelembe véve kell megterveznünk kertünket. Ha az ültetni kívánt növényeink gyökerei nem érik el az alacsonyabb talajvíz szintet, könnyen kiszáradhatnak, míg a magasabb vízszint idején a talajvízben a növények gyökerei kirohadhatnak. A morzsalékos szerkezetű termőföld talajvíz-vezető (elvezető) képessége sokkal jobb, így könnyebben elkerülhető a nyári túllocsolásból adódó kilúgozódás, míg a csapadékos időszak idején megemelkedett talajvíz elvezethető alagcsövezéssel.
A termőföld vásárlásakor jelentős szempont a vásárolni kívánt termőföld kémiai jellege. A laza termőföld tápanyagtartalma rendszerint kisebb, mint a kötött termőföldé. A savanyú termőföld tápanyagban szegényebb, mint a közömbös vagy gyengén lúgos termőföld. A termőföld kémhatása befolyásolja az egyes tápanyagok felvehetőségét, elősegítheti egyes káros ionok oldatba jutását és döntő hatással van a mikro organizmusok életműködésére is. Ne dőljenek be a szemüknek. A lúgos talajok nedves állapotban szép feketék, de megszáradás után megművelhetetlenné válnak. A lúgos talaj könnyen felismerhető. Savas anyaggal, például ecettel bespiccelve pezsegni kezd!
A termőréteg kialakításánál rengeteg dolgot kell figyelembe venni, így nincsenek általános szabályok, csak irányelvek!!! Például agyagos talajra terített 5cm termőföldben a nyári időszakban megnövekedő locsolás az agyagos altalaj minimális vízelvezető képessége miatt a fű gyökérzete vízben ázik a fű hamarosan rohadásnak indul. Homokos talajra terített5cm termőföld esetén a homokos altalajban a víz folyamatosan elszivárog, az 5cm-es termőréteg nem képes elegendő vizet tárolni, a fű lassan kiszárad. És így tovább...
A termőföld kémiai tulajdonságai határozzák meg termékenységüket, szerkezetüket, hőmérsékletüket és belső élővilágukat. Ezek a tulajdonságok és a kialakítani kívánt kert és növényzet tulajdonságainak ötvözésére, kertünk későbbi harmóniájának fenntarthatóságát szem előtt tartva érdemes termőföldet választani. Ezt mindenképpen hozzáértő kertész szakemberre célszerű bízni!!!
Mostanában elterjedt bűvös fogalom a rostált, darált termőföld kifejezés. Nem szabad félreértelmezni a fogalmat, mert csalódás lesz a vége. A gyengébb termőképességű homokos savanyú talajok könnyen megművelhetőek, de tápértékük minimális, amely trágyákkal feljavítható, élőkultúrájuk alacsonyabb szintű, ezért éledésük lassabb ütemű. A lúgos, kötött talajok termékenysége valamivel nagyobb, de megművelésük elég nehézkes. A skálán középen elhelyezkedő talajok választása javasolt, ezeket a termőföldeket megművelhetőségük megkönnyítése céljából rostálják, darálják. A gyatra minőségű termőföldeket hiába rostálják, azok hamar visszakeményednek, ismét kezelhetetlenné válnak!!!
Hazánkban legismertebb a hansági tőzeg. Rostos szerkezetű, kémhatása erősen savanyú, ugyanakkor kiváló a nitrogénszolgáltató képessége. Az adszorpciós- és pufferképessége révén leköti a feleslegben adagolt tápanyag mennyiségeket és a növényi fejlődésre káros hatású nehézfémek ionjait, humusztartalma biztosítja a kedvező szerkezetet és hőgazdálkodást, a tápanyagok folyamatos dinamikáját és felvehetőségét. A tőzeg területek termőképességének javítására, kötöttebb talajok lazítására kiválóan alkalmas, ajánlom mindenkinek!!!
Gyatra minőségű, meddő földbe bármilyen fűmagot vethetünk, a végeredmény szánalmas lesz. A jó minőségű termőföld morzsalékos szerkezetű, enyhén savas kémhatású és kiterjedt élőkultúrával rendelkezik("él!"). Az ilyen földbe vetett fűmag gyökérzete gyorsan megbolyhosodik, így kellően ellenáll a gazok elburjánzásának. Mielőtt azonban megvásárolnák a legolcsóbb fűmagot, vegyék figyelembe a kert növénytársulásait, az adott területen az átlagos napsütéses órák számát és a csapadék mennyiségét. A jó földbe vetett füvet tönkre tehetik a túlzott locsolással, míg a legjobb minőségű fű is tönkre mehet, ha rövidre vágják, hiszen a gyökereit nem érheti túlzott mennyiségű napfény. Véleményem szerint az ideális vágás-méret 4-5cm.
Vannak olyan gyermekek, akik bármennyit ehetnek, és mégsem híznak el, míg mások már az étel látványától is felszednek pár kiló plusszt. Ilyenek a növények is, míg az egyiknek ez ideális, addig a másiknak épp nem az. Kertészmérnök szakembereink szívesen válaszolnak kérdéseikre, hívják Őket bizalommal!
A növények a szükséges tápanyagokat oldott állapotban képesek hasznosítani, egy egység növényi rész keletkezéséhez 5-600 egységnyi vízre is szükségük lehet a növényeknek! Igaz a mondás - víz nélkül nincsen élet.:) A túlzott melegben nő a kipárolgás, így a növények vízigénye is, de ezt a vizet csak a leghűvösebb napszakokban szabad a földbe juttatni! Mindig törekedjünk a mértékletességre, hiszen a túlzott locsolás kilúgozza a földet!
A füves területek talajának lazítása nélkül a talaj felszíne átkeményedik, így a fű gyökérzete nem képes a megfelelő mennyiségű oxigén felvételére, a fű gyökérzete elsatnyul, a gyep hamarosan tönkre megy. A talaj lazítását érdemes kora tavasszal elvégezni, de mindenképpen meg kell várni, hogy a hőmérséklet már elég magas legyen! A hajnali talaj-menti fagyok megölik a fellazított talajú fű gyökérzetét, de jelentős kárt tehetünk a talaj élőkultúrájában is. Az elmulasztott talajlazítást mindenképpen pótolni kell, az eredmény 1-2 hét alatt kárpótol bennünket. Jobb későn, mint soha!:)
A cserebogár igen okos állat, előszeretettel rakja le petéit a jó minőségű, kellően gondozott gyepszőnyeg gyökérzetének tövébe. Ha a fű május táján foltokban satnyulni kezd, nagy valószínűséggel már elkéstünk a védekezéssel. Ilyenkor már nehéz kellően orvosolnunk a bajt, ezért érdemes próba szerűen kiemelni egy egy fűkockát és megvizsgálni fehér pöttyöket keresve. Ha nem találkozunk a jelenséggel, minden rendben, de, ha igen, akkor azonnal kezdjük meg a peték kiirtását !
A vakond egy okos állat. Nagyon jól megtanulta, hogy a legtöbb élelmet a szépen gondozott, jó minőségű kerti talajokban találja. Következésképpen, ha igazán szép kertet szeretnénk csinálni, idővel számítanunk kell a vakondok megjelenésével is. Védekezhetünk ellene vakond-hálóval, illetve használhatunk csodaszereket. A vakondháló jó megoldás lehet, amíg nem támad az a kósza ötletünk, hogy ezt-azt megváltoztatnánk a kertünkben. Ekkor már a vakondháló sok kellemetlenséget okozhat. A csodaszerek is használhatnak ideig-óráig, de mindig mérlegeljük a csodaszerek káros hatásait, hiszen van bőven mindegyiknek. A vakondok természetes ellensége a nyest, mivel egyik kedvenc csemegéje vakondok. A növényboltokban kapható nyestürülék spray bepermetezése a vakond járataiba hatásos megoldás lehet, bár túlzott használata odavonzhat egy nyest-családot, amely elkergetése jóval nehezebb feladat lehet.
A jó minőségű termőföld képes a víz felvételére, a víz tárolásra, a légcserére és a tápanyagok felhalmozására, a tartósan morzsás szerkezet kialakítására. A termőföld termékenysége viszonylagos fogalom, mert egy bizonyos talajban az egyik növény jól fejlődik, a másik nem.
A termőföld trágyázása:
A trágyázás célja a termőföld gazdagítása a szükséges tápanyagokkal. A laza termőföld tápanyagtartalma rendszerint kisebb, mint a kötött termőföldé. A savanyú termőföld általában tápanyagban szegényebb, mint a közömbös vagy gyengén lúgos termőföld. A termőföld kémhatása befolyásolja az egyes tápanyagok felvehetőségét, elősegítheti egyes káros ionok oldatba jutását és döntő hatással van a mikroorganizmusok életműködésére is. A termőföld kolloidok felületén különböző ionok, semleges molekulák és más kolloidok is megkötődhetnek. A talajoldatban levő növényi tápanyagok nagy részét mentesítik a kilúgozástól. A kolloidok a növényi tápanyagok megőrzőinek tekinthetők, hiszen növények és a talajbaktériumok könnyen felvehetik. A szerves anyagokat a termőföld mikroorganizmusai bontják el. Ezek lehetnek növényi és állati eredetűek. Trágyának nevezik mindazokat az anyagokat, amelyek a talaj termékenységét növelik. A növényi trágyák a növények tápanyagszükségletét elégítik ki, míg a talajtrágyák a talaj fizikai és kolloidikai tulajdonságaira, szerkezetére és biológiájára hatnak (mész, gipsz). Másik megközelítés a szerves és szervetlen trágya fogalma.
A termőföld megművelése:
A termőföld morzsalékos struktúrájának előállítása, a talajban felvehető tápanyagok mennyiségének növelése, a termőföld időközönkénti forgatása, felásása, a termőföld alkotórészeinek keverése, a felhasználandó trágya beásása,
a gyomok és a káros rovarok irtása, a termőföld felső rétegének tömörítése bizonyos esetekben, a termőföld beéredésének előmozdítása, a termőföld felületének megfelelő alakúra formálása.
